Jó tudni


MI AZ A PACI ÉRTÉK?

Piaci érték= Kereslet/Kínálat+ing.Állapot+Frekventáltság függvénye. Az ingatlan piaci értéke a hivatalos értékbecslés időpontjában, amit főként a kereslet-kínálat, az ingatlan állapota és elhelyezkedése határoz meg.


MI AZ A FORGALMI ÉRTÉK?

Forgalmi érték= A forgalmi érték összege megegyezik azzal az összeggel, amennyiért az értékbecslés pillanatában az ingatlan várhatóan értékesíthető. A becslés fajtája lehet hozzávetőleges (ami nem ad pontos adatokat ugyan csak kb-értéket), vagy egy értékbecslő által már sszakszerűen kiszámított forgalmi érték (mely költséges volta révén ritkán áll rendelkezésre).


MIÉRT FONTOS AZ ÉRTÉKBECSLÉS SORÁN A PIACI- ÉS FORGALMI ÉRTÉK?

Az ingatlan forgalmi, vagy piaci értéke adja azt az összeget amennyiért az ingatlant adott időpontban értékesíteni lehet. A forgalmi értéket alapvetően az ingatlan paraméterei (például az ingatlan elhelyezkedése, szerkezete, állapota) és az ingatlanpiaci kereslet-kínálat határozza meg. A banki hitelezési gyakorlatban az értékbecslő gyakran a tényleges vételár alá teszi a piaci értéket.


Értékbecslés

A jelzáloghitel ügyintézése során minden esetben megtörténik az értékbecslés, amit a bank rendel meg. Az értékbecslés a során az általad fedezetként felkínált ingatlan forgalmi, vagyis a reális eladási értékét állapítja meg a bank, ami azért nagyon fontos, mert behatárolja, hogy mekkora hitelt kaphatsz. A független értékbecslő számos paramétert (például az ingatlan elhelyezkedése, szerkezete, állapota) figyelembe vesz, és ezek alapján készíti el a becslését az ingatlan piaci értékére.


Hasznos alapterület fogalma

A hasznos alapterület az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet szerint számított helyiségek hasznos alapterületének összege, melyek a lakáson belül közvetlenül megközelíthetők. Hasznos alapterület: a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek − az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerint számított – hasznos alapterületek nevezett listája:

HA ÉPÍTKEZNI AKAR EZEKET TUDNIA KELL

MINDEN A LAKÁSHITELEK FELŐL

LINK

Mennyi az a hektár?

A hektár mértékegységet elterjedten használják a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a várostervezésben.


Mennyi az a négyszögöl?

Köztudottan manapság már csak a négyzetméter és hektár megadás a hivatalos, de még mindig felfedezhetünk itt-ott négyszögöl-megadásokat a telkek nagyságát jelölve. 1 négyszögöl = 0,0003596651 hektár (ha) = 3,596651 négyzetméter (m²) 1négyszögöl=1,89x1,89m

Mennyi az a hold?

Nos, ez már bonyolultabb, mert több féle „hold-mértékegyságről“ tudni a múltból.
1. katasztrális vagy kataszteri hold, régi nevén bécsi hold (1600 négyszögöl =5755m²= 57,55ár= 0,5755ha
2. magyar hold: csak szántóföldeknél alkalmazott mérték 1200 négyszögöl = 4315,5 m²


Átlagárak 2018/2019



Ön is kereshet a statisztikai oldalon információt: LINK

JÓ TUDNI-alá… Német-magyar-német nyelvű ingatlanos szakszótárok http://magyar-nemet-szotar.hu/ingatlan.html http://ingatlan.blog.hu/2013/04/18/nemet-magyar_ingatlaneladasi_szotar_videon Hogyan kerül a Radon a lakásba? http://radioaktivitas.blogspot.hu/2010/03/hogyan-kerul-radon-lakasba.html Szakcikk a penészedésről http://www.tibo.hu/szakcikk-a-peneszesedesrol Hogyan kerül a Radon a lakásba? http://radioaktivitas.blogspot.hu/2010/03/hogyan-kerul-radon-lakasba.html Szakcikk a penészedésről http://www.tibo.hu/szakcikk-a-peneszesedesrol

Adásvétel

Az eladó fő kötelezettségei: az ingatlan tulajdonjogának átruházása, és az ingatlan birtokba adása a vevőnek. A vevő ezzel szemben a dolog átvételére, és vételár megfizetésére köteles. Csak az írásba foglalt adásvételi szerződés tekinthető érvényesnek, mely közjegyző vagy ügyvéd ellenjegyzett.

Ajándékozás

Az ajándékozási szerződésben megajándékozott ingyenesen - ellenérték fizetése nélkül - szerez tulajdont. Ingatlan ajándékozása esetén a szerződést írásba kell foglalni, s a tulajdonszerzéshez - az adásvételhez hasonlóan - ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Ezért a szerződésnek tartalmaznia kell azokat a kellékeket, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási törvény a bejegyzésre alkalmas okiratokra előír. Célszerű utalni a felek között fennálló esetleges rokonsági kapcsolatra is, mert ez a tény az illeték mértékét befolyásolja.

Birtokbaadás

A birtokba adás megvalósulhat a dolog tényleges (fizikai) átadásával vagy történhet a dolog feletti hatalom átadásával is (pl. az adásvétel tárgyát képező ingatlan kulcsainak jelképes átadásával). A birtokba adás után a vevőt illetik meg a dolog hasznai és ő viseli a dologgal kapcsolatos kiadásokat, terheket és a vevőre száll a kárveszélyviselés kötelezettsége. Ezek a joghatások egyformán érvényesülnek mind ingóknál, mind ingatlanoknál, ezért ha az ingatlan vevője az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés előtt birtokba lép, ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli a terheket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

Csere

A csereszerződésben a felek az ingatlanok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, azaz mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. A csereszerződés annyiban különbözik az adásvételtől, hogy a tulajdonjog átruházásáért ellenszolgáltatásként egyik vevő sem vételárat fizet, hanem a saját tulajdonjogának átruházását vállalja.

Elidegenítési és terhelési tilalom

Az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza. A tilalom alapján nem lehet az ingatlan tulajdonjogát másra átruházni, az ingatlant megterhelni, vagy biztosítékul felajánlani. Az elidegenítési és terhelési tilalom jogszabályon, bírósági határozaton és szerződésen alapulhat, célja, hogy más személynek az ingatlannal kapcsolatos valamely jogát (pl. jelzálogjog, vételi jog, öröklési szerződés) biztosítsa.

Elidegenítési és terhelési tilalom esetén

Az ingatlan tulajdoni lapján - főként a jelzálogjogok (önálló zálogjogok) biztosítékaként - elidegenítési és terhelési tilalommal is találkozhatunk. Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik. Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza. Ingatlanra bejegyzett vagy ingatlanon jogszabály vagy bírósági határozat alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is fennálló elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartásban egyébként mindig szerepel az a jog is, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. A földhivatalnál (ingatlanügyi hatóságnál) is megismerhetők az ehhez kapcsolódó dokumentumok, ezért utána tudunk járni a pontos feltételeknek. Ezt lehetőleg csak ügyvédi, vagy más szakértői segítséggel tegyük, mert a feltételek megismerése azt jelenti, hogy tanulmányoznunk kell a tilalom alapjául szolgáló szerződéseket, határozatokat, illetve fel kell venni a kapcsolatot a jogosulttal.

Előleg

Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett előleg visszajár.

Foglaló

Foglalót a szerződés megkötésekor, a kötelezettségvállalás jeleként lehet adni. Az átadott pénzösszeg vagy más dolog csak akkor minősül foglalónak, ha a felek kifejezetten annak nevezték. A foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha erre nem alkalmas, akkor vissza kell adni. Ha a szerződés nem teljesül, de ezért egyik fél sem felelős - vagy mindkettő az -, a foglaló visszajár. Ha a teljesítés meghiúsulásáért a foglalót adó fél felelős, ő a foglalót elveszti, ha a másik fél a felelős, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló elvesztése, illetve kétszeres megfizetése nem mentesít a szerződésszegés esetleges további következményei alól, a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.

Hagyaték

A hagyaték az elhunyt embernek (örökhagyónak) a vagyona, amely a halálával az örökösre száll. A hagyatékba tartoznak még az örökhagyót megillető, pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok és kötelezettségek.

Haszonélvezet

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot életében birtokában tarthatja és hasznát szedheti. Másnak át nem ruházható. A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott (elajándékozott) vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszon- élvezetnek, használatnak a fentiek szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát - ajándékozás folytán - annak haszonélvezője, használója szerzi meg.

Használat

A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. A használat joga személyhez kötött, korlátozott jog.

Haszonélvezeti, használati érték

Ha a haszonélvezeti, használati jog a jogosult életének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, ha 25-50 éves, az egyévi érték 8- szorosa, ha 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, ha 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4- szerese. A vagyoni értékű jogok egyévi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. A meghatározott időre szóló haszonélvezet, használati jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a fentiek szerint meghatározott életkor szerinti többszörösét.

Haszonélvezeti jog

Amennyiben az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, általában a haszonélvező is szerződő félként szerepel, aki ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogáról. A haszonélvező hozzájárulása egyébként nem szükséges az adásvétel érvényességéhez, viszont holtig tartó haszonélvezet esetében élete végéig használhatja az ingatlant, lakhat abban. A haszonélvező haláláig vagy a haszonélvezeti jogról történő lemondásáig az új vevő a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a haszonélvező e jogokkal nem él. Ne higgyünk tehát az olyan kijelentéseknek, hogy "majd egy hónap múlva lemondok a jogomról, vedd meg nyugodtan a házat", mert akkor házunk ugyan lesz, csak éppen nem lakhatunk benne, és rajtunk kívül senki más nem fog megvenni egy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant. A vételárat vagy annak utolsó részleteit csak a haszonélvező lemondó nyilatkozata után fizessük ki.

Az illeték mértéke

Lakástulajdon öröklése, ajándékozása esetén az illetéket a lakástulajdonnak az illetékekről szóló törvény szerint számított tiszta értéke után kell megfizetni kiszabás alapján pénzben. Az illeték megfizetésére a szerző fél köteles. Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 9%.

Ingatlan

Ingatlannak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az egyik helyről a másikra az állag sérelme nélkül nem helyezhetők át. Az ingatlanok kapcsán a Ptk. a földről, telekről és az épületről, beszél. 

Ingó dolgok

Ingó dolognak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az állag sérelme nélkül az egyik helyről a másikra áthelyezhetők

Jelzálogjog

A zálogjog olyan, a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

Jelzálogjog az ingatlanon

Hogy van e jelzálog a megvásárolni kívánt ingatlanon, az ingatlan-nyilvántartásból győződhetünk meg. Ha az ingatlant jelzálogjog terheli, a gyakorlat szerint az eladó vállalja, hogy az ingatlant meghatározott időn belül tehermentesíti, vagy a vevő az eljáró ügyvédnek adja át a tehermentesítéshez szükséges vételárrészt. A szerződésbe bele kell foglalni, hogy a terhek milyen összegűek és milyen módon, ki fogja teljesíteni őket. Ez azért is fontos, mert az ingatlan-nyilvántartásban szereplő összeg általában nem a jogügyletnek, hanem a bejegyzésnek az időpontjában fennálló tőketartozást tükrözi.
Vegyünk egy példát:100 000 forint és járulékai erejéig terjed az évekkel korábban akár milliós összegű tartozás biztosítására bejegyzett jelzálogjog. Amennyiben az eladó nem vállalja az ingatlan tehermentesítését, a szerződés megkötése előtt mindig nyilatkoztatni kell a jelzálogjog jogosultját a fennálló tartozásról, hiszen az a bejegyzése óta csökkenhetett (pl. folyamatos, határidőben történő törlesztés következtében) vagy nőhetett (késedelmes befizetések, kamatok stb. miatt). A jelzálogjog jogosultjának megkeresése általában az eladó, illetve az eljáró ügyvéd feladata.

Illeték kiszabása

Az illetékekről szóló törvény szabályai szerint kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket (ideértve az illetékelőleget is, meghatározott esetben az eljárási illetéket, valamint a bélyeges űrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket). Kiszabás esetén az illeték összegét a rendelkezésre álló adatok alapján az illetékhivatal állapítja meg. Az illetékelőleg és az illeték összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal fizetési meghagyásban közli. Az illeték alapjául szolgáló értéket az illetékfizetésre köteles fél jelenti be a jogügylet, hagyaték bejelentésekor vagy az illetékhivatal felhívására.

Kötelesrész

A Kötelesrész az elhunyt legközelebbi hozzátartozói számára meghatározott mértékű részesedést biztosít akkor is, ha az örökhagyó élők közötti jogügylettel vagy végintézkedéssel vagyonát, vagy annak túlnyomó részét más személy (személyek) részére juttatta.

Kötelesrészre jogosultak

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az örökhagyónak törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki törvényes örökösként jutna. Ha a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jog korlátozott mértéke. Abban az esetben azonban, amikor a házastárs törvényes örökösként nem haszonélvezetet örökölne, kötelesrészül őt is a törvényes örökrészének a fele illeti meg.

Közös tulajdon

Közös tulajdonról van szó, ha a tulajdonjog ugyanazon ingatlanon vagy ingóságon, meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan birtoklására és használatára. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a fenntartással járó és az ingatlannal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban vielik az ingatlanban beállott kárt is. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet, a többi tulajdonostársat azonban harmadik személyekkel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.

Lakástulajdon szerzése esetén a vagyonátruházási illeték

Alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Lakás 1 éven belüli vétele és eladása esetén a két lakás értékének különbözete után 4% illetéket fizet a magánszemély. Magánszemély lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a másik lakástulajdont a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, akkor illetéket nem kell fizetni. Ingatlanforgalmazási célú ingatlanszerzés 2%.

Lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény (CSOK, babaváró hitel)

Új lakás építéséhez vehető igénybe. Az értékesítés céljára épített, építtetett új lakás megvásárlásához ugyancsak felvehető a szocpol, ha az egyéb feltételek teljesülnek. A lakásépítési kedvezmény vissza nem térítendő támogatás, amely csak egyszer vehető igénybe. Aki egyszer részesült már lakásépítési kedvezményben, annak többé már nem jár.

Öröklés

Az öröklésnek két fajtáját különböztethetjük meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Ennek alapján - az alábbi sorrendben - az elhalt személy leszármazói, házastársa, ezek hiányában pedig a felmenői örökölnek. Ha az örökhagyó után leszármazók és túlélő házastárs is marad, az ingatlan tulajdonjogát a leszármazó (k) öröklik, a házastárs pedig - özvegyi joga alapján - holtig tartó haszonélvezetre jogosult. (Az özvegyet megillető haszonélvezeti jog újabb házasságkötéssel megszűnik!) Az örökhagyó végintézkedése alapján, a törvényes öröklés szabályaitól eltérően lehet a hagyaték - így a hagyatékba tartozó ingatlan - jogi sorsát rendezni.

Öröklési, ajándékozási illeték

Ingatlan (lakás kivételével) öröklése, ajándékozása esetén az illetéket az ingatlan tiszta értéke után kell megfizetni. Az illetéket kiszabás alapján az örökös/megajándékozott fizeti meg pénzben.

Széljegy

A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan- nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.

Tájékoztatási kötelezettség

Az eladó köteles a vevőt tájékoztatni az ingatlan minden lényeges tulajdonságáról, az ingatlanra vonatkozó jogokról és terhekről, és az ingatlannal kapcsolatos fontos körülményekről. Köteles továbbá az ilyen tényekre, körülményekre vonatkozó okiratokat átadni. Az eladó viseli az átadással, valamint az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével (pl. az elhunyt személy haszonélvezeti jogának törlése) kapcsolatos költségeket.

Tehermentesítés

Itt a leggyakrabban előforduló terheket említjük meg. Arra kell figyelni, hogy mindig gondosan és lehetőleg szakértői segítséggel nézze át a vevő a tulajdoni lapot, mert minden egyes bejegyzés feletti elsiklás milliókban mérhető károkat okozhat. A vevőt a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért szavatosság terheli, és ennek megfelelően a vevő egyebek mellett tehermentesítést követelhet, az eladó költségére tehermentesítheti az ingatlant, elállhat a szerződéstől vagy kártérítést követelhet. Ez azonban nem jelent teljes biztonságot, ha vita alakul ki, lehet, hogy csak hosszas bírósági eljárást követően születik megoldás. A bíróság előtt a vevőnek kell bizonyítania azt, hogy ő nem tudott a korlátozásról, teherről, ráadásul addig nem tud teljes biztonsággal nekilátni az ingatlannal kapcsolatos tervei megvalósításának, amíg folyik az eljárás. Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő terhek lehetnek különösen:

  1. haszonélvezeti jog
  2. jelzálogjog (önálló zálogjog, ideértve az átalakításos önálló zálogjogot is)
  3. elidegenítési és terhelési tilalom, valamint
  4. elő- és visszavásárlási, vételi, valamint eladási jog
  5. telki szolgalmi jog, végrehajtási jog, bányaszolgalmi jog stb.

Telki szolgalom

Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja

Tisztaérték

Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett - illetékfizetési kötelezettség alá eső - vagyon csökkentett forgalmi értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást, illetőleg az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részét.

Tulajdonjog fenntartása

Az eladó tulajdonjogát írásban, a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. A vételárhátralék megfizetésével egyidejűleg az eladó köteles - külön nyilatkozattal - a vevő tulajdonszerzéséhez hozzájárulni.

Vagyoni értékű jog

Vagyoni értékű jognak tekinthetők a pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok. ( tartós földhasználat, haszonélvezeti, használati jog, bérleti jog, telki szolgalom, üdülőhasználati jog)

Visszterhes vagyonátruházási illeték ingatlannál

Az illetéket a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén pedig a megszerzett vagyon forgalmi értéke után kell kiszabás alapján pénzzel megfizetni. Ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) megszerzés esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni.

Még több infót szeretne? Akkor kattintson a LINKRE